História

Történelmünk
 

Obec Žíp leží uprostred Rimavskej kotliny na ľavom brehu rieky Blh, vedľa cesty Rimavská Seč – Bátka. Osadená je do mierne zvlneného terénu prevažne rovinatej krajiny. Obec má dodnes zachovaný charakteristický půdorys skupinovej cestnej dediny. Jej zástavbu charakterizujú murované domy z 2.polovice 19.storočia a zo zač.20.stor. Sú to trojpriestorové a viac priestorové domy s hospodárskymi priestormi radenými hľbkovo v širokých dvoroch. Strechy sú valbové s tvrdou krytinou. Ojedinele sa zachovali aj domy so stľpovým podstením na dvorovej strane so znakmi vyznievajúceho klasicizmu na fasádach.

Obec bola osídlená v druhej polovice 13.storočia, prvá písomná zmienka o nej sa viaže k roku 1295. Názvy obce – 1295 Izep, 1332-37 Isyp, 1773 Zsipp, 1920 Žip, maďarsky Zsip. Pred r.1332-1337 tu bola farnosť, od roku 1460 obec patrila panstvu hradu Blh Teplý Vrch, neskor Széchyovcom, od 17. storočia panstvu v Muráni. V 18. storočí bola vo vlastníctve Coburgovcov. Počas tureckých vojen bola vyplienená a spustošená. Obyvateľstvo sa zaoberalo predovšetkým poľnohospodárstvom.

Dominantou obce je gotický kostol z 2.polovice 14.storočia až 15.stroročia v súčasnosti slúži reformovanej cirkvi. Je najstaršou pamiatkou obce. Postavený bol na starších, pravdepodobne neskororománskych základoch, prestavovaný bol v rokoch 1755 a 1820. Z povodného otického jednoloďového kostola sa zachovali obvodové múry, dve štrbinové okná v povodnom polygonálnom presbytériu, tri okná s ostrolukými kamennými osteniami a portál na južnej strane lode. Presbytérium neskor prestavali na sakristiu oddelením lode pri triumfálnom oblúku. Oddelením presbytéria vznikol sieňový obdlžníkový bohoslužobný priestor, zakrytý dreveným kazetovým stropo, ktorý je zdobený šablónovou maľovanou ornamentikou. Pri stenách v západnej časti kostola je z troch strán osadená protestantská drevená empora. Pred južným gotickým portálom bola vybudovaná nová predsieň. Pred západným portálom sa nachádza drevená sieň, tvoriaca prechod k drevenej zvonici, situovanej v hlavnej osi kostola. Stredoveké nástenné maľby, ktoré sa zachovali vo fragmentoch v interiéri presbytéria a na stene víťazného oblúka sa výraznou rustikalizáciou odlišujú od vačšiny gemerskej maliarskej produkcie konca 14. a začiatku 15. storočia. Významnou súčasťou kostola je aj baroková kazateľnica z polovice 18. storočia.

Areál kostola architektonicky aj funkčne dopľňa hranolová zvonica. Je to dvojdielna, šalovaná stavba s blokovým prízemím, ktoré je prekryté zrezanou stanovou strechou. Zo strechy prízemnej časti vyrastá štíhlejší vežový nadstavec s otvorenými zvukovými arkádami, ukončený stanvou strechou. Stavba má šindľovú krytinu. Vo zvonici sú 2 zvony.

Kostol je s najvačšou pravdepodobnosťou obkolesený dnes už zaniknutým cintorínom, čoho dokazom sú aj nálezy niekoľkých kamenných náhrobníkov voěne položených či sekundárne osadených na voěnej zatrávnenej ploche za severnou fasádou kostola.

Reformovaný kostol ako autenticky zachovaná pamiatka má veľký význam nielen pre poznanie dejín obce Žíp, ale zároveň ide o významnú kultúrno-historickú pamiatku celého Gemera. Je doležitým článkom dokumentujúcim vývoj sakrálnych stavieb v oblasti Gemera. Z dovodu vysokých architektonických, umeleckých a histrorických hodnot miestneho kostola bola obec zaradená aj do turistickej trasy Gotická cesta, ktorá spája najvýznamnejšie gotické pamiatky regiónu.

Priamo pod návŕším s kostolom sa na plošine svahu nachádza prízemná novostavba s valbovýi strechami, ktorá v súčasnej dobe slúži Obecnému úradu. Drobné akoby „námestie“ na plošine návršia pod kostolom uzatvára historická budova fary vyznačujúca sa výraznými architektonickými hodnotami s vhodnou úpravou okolia. Ide o prízemnú stavbu s valbovou strechou na podoryse T, ktorej fasády sú členené profilovanými rímsami, rytmom lizén a osovým rizalitom na južnej fasáde.

Ďalšou pamiatkou obce je klasicistický kaštieľ z 2.tretiny 19.storočia, situovaný na opačnom konci dediny ako kostol. Je to dvojpodlažná obdľžniková dvojtraktová budova uprostred parku, povodne koncipovaného ako prírodno-krajinársky park. Na hlavnej fasáde kaštieľa sa nachádza stredný hlbší rizalit s tympanónom a bočné mierne vystupujúce rizality. Zadná fasáda má v šírke stredného rizalitu otvorené arkády. V súčasnosti je objekt kaštieľa v dezolátnom stave, rovnako ako priľahlý park.
 

Múlttól a jelenig

A történelem viharától sokat szenvedett kis falu létszáma hol emelkedett, hol meg rohamosan csökkent. Oka volt ennek a török bevonulása. Bocskai bevonulása után Bethlen Gábor seregei özönlötték el a Balog völgyét, majd jöttek a kuruczok és a labancok. De nem csupán a háborúskodások pusztították a népességet hanem különböző járványok és betegségek is, így az 1709-ben dühöngő marhapestis az állatálományt teljesen kiirtotta. A rossz viszonyok ellenére a falu lakossága nem tört meg, magyarságát és református vallását a nehézségek ellenére is megtartotta.

A falu szélén emelkedő őskori földvárat sejtető dombárnyat adó lombos fákkal övezte tetején áll régi korok néma tanújaként a település középkori eredetű temploma. Ősi falait valamikor a 14.-15. század fordulója táján emelték egy feltételezett korábbi román kori templom alapjain. Hófehéren ragyogó falait a fából készült fazsindellyel fedett harangláb teszi teljessé. Keskeny ablakai, déli kapubejárata, a töredékes falfestmények, a kazettás mennyezet a szentéj és a diadalív, a protestáns karzat és a barokk szószék magas szintű kulturáltságról árulkodnak. Az 1973-ban restaurált és nagy szakértelemmel helyreállított felképeivel Gömör megye festett középkori templomainak felbecsülhetetlen kultúrtörténeti értékeket képviselő együttesébe tartozik, része a gótikus útnak.
 

Templomunkban két emléktábla van elhelyezve. Az egyik Szentkirályi Andrásnak állít emléket aki 1675-ben szenvedett gályarabságot, a másik pedig az 1. világháborúban elesett hősök emléktáblája. Immár a magyar nemzeti lobogó is díszíti.

Nevezetes templomunk mellett - sajnos már csak így mondhatjuk - volt egy klasszicista stílusban épült kastély is, melynek még falai egy jelenleg gondozatlan park közepén állnak, ahol értékes és ritka fafajtákat találunk. Ez a néhai Farkasfalvi Farkas Ábris birtoka volt. Jelenlegi örökösei a Kézsmárkon élő Poťmák család, akik a szülőföldhöz való hűségüket és ragaszkodásukat az egyháznak szánt pénzadományaikkal fejezik ki. Családi kriptájukban nyugvó őseik emléktábláját templomunkban őrizzük.
 

A protestáns üldözések idején Zsíp hatos eklézsia volt. Az itteni egytanerős iskolába jártak Bátka, Rakottyás, Dulháza, Újfalu, Radnót gyerekei is. Erről tanúskodnaka a zsípi egyházi irattárban őrzött krónikák is az 1770-es évtől. A zsípi rektor Szathmári Mihály unokája Izsó Miklós a Petőfi szobor alkotója is sokat töltötte gyermekkorát Zsípben. Ennek emlékére Izsó Miklós emléktáblát is avattunk.

Több neves személyiség költő, író és művészek kedvelt helye volt a zsípi parókia épülete. Itt szeretném megemlíteni és emlékezni Vörös János költőre akinek családjával együtt több éven keresztül kedvelt pihenőhelyéül szolgáit ez a mára már sürgősen javításra szoruló épület. A templom kertjében és a temetőben lévő síremlékkel megjelölt nyughelyek jelzik, sok jeles és tudós prédikátorai és tanító mesterei voltak ezen református felekezetnek.

Az idő könyörtelenül halad, írja a történelemet. Kicsi falunk lassan, fokozatosan fejlődött mai formájára. Ma községünkben 230 lakost számlálunk. Az iskola megszűnése után diákjaink a radnóti és bátki alapiskolában tanulhatnak, 1989 után a község életében egy új fejezet kezdődött. Az önállóság kora a maga örömeivel és gondjaival. A községet mint önálló települést az önkormányzat irányítja. A falu vagyonának gyarapításán, fenntartásán és megóvásán közös erővel munkálkodunk, melynek eredményeként felépült a ravatalozó, felújult a volt iskola épülete amely ma kultúrházként szolgál, megvalósult a teke pálya átépítése és a közvilágítás korszerűsítése, lámpáinak lecserélése. Mindezt önerőből, lakosaink segítségével sikerült létrehozni. Hiányzik még a gáz és a szenyvíztisztitó, valamint a vezetékes ivóvíz kiépítése. Ennek tervei már elkészültek, reméljük a közeljövőben megvalósulhat bízunk az állami támogatásban. Községünk önkormányzata feladatot vállal és teljesít. Mindezt azért tesszük, hogy örökségünk az utánnunk jövőknek is öröksége lehessen, hogy gyarapítsuk értékeinket, hogy újat és hasznosat teremtsünk.